Időben szólok, hogy hamarosan megszűnik a blogom.

A személyes részeknek semmi értelme a valós fájdalom úgyis belülről pusztít, amit nehéz egy külső szemlélőnek olvasni és a "nyafogást" elviselni. Ehhez majd a jól bevált füzet-toll párosítást fogom használni.

A könyvélményeimnek egy új blogot készítek, ami az egyik közösségi blog oldalán lesz, mert a saját domain név fenntartásáról is le kell mondanom.

Na és ha már lúd legyen kövér, az új időszámításhoz a régi tanítványaimtól kapott becenevet fogom használni: alias fukszia (legalábbis így tervezem.)

Ennyi.

Búcsú Deprimadonna részéről, aki elbújik a saját kis rejtett világába!

Nehéz egy olyan könyvet értékelni, ahol szinte minden oldalon található idézni való, ahol az olvasás magában hordja az újraolvasás lehetőségét.
A történet minimális és a fülszövegen olvasható. Ebből egyértelműen következtethetünk arra, hogy a fontos dolgok az elme síkján történnek. Filozófiai gondolkodást, hozzáállást igénylő könyv.

Selma Lagerlöf megírta közismert gyermekmeséjét a Nils Holgersont a gyerekeknek, és nem maradt adósa a felnőtteknek sem, nekik szól a Gösta Berling.  Gösta Berling, a főhős, egy gyenge jellemű elcsapott pap, akik jobban szereti a szórakozást és az italt, mint a prédikációkat, ezért elhagyja faluját és vándorútra indul.

A csodával határos könyv volt számomra. Azt hiszem bátran írhatom ezt, hiszen az egyik szála a történetnek maga a misztikum és a csodálat helye. Hosszú, de mégsem hosszú könyv, mert minden mondatnak megvan a maga helye. A valóságot képviselő "Kafka" és az ő belső, legigazibb barátja a Varjú a történet valóság szálát adja. (megbeszéli magával a következő lépéseket, erőt merít fontos pillanatokban Varjú akaratából. Az elnevezést az adja, hogy a kafka szó jelentése varjú.)

Lagerlöf csodálatos mesemondó. A  Jeruzsálem című regényében sem tesz mást, mint egy valós eseményre épülő mesét sző, amit könyv alakjában átnyújt nekünk. A könyv első részében bemutatja az egyszerű svéd parasztok életét, majd a második részben (saját látogatása, személyes tapasztalatai alapján) bemutatja a misszióbeli életet. Miközben olvastam a könyvet megszűnt körülöttem a külvilág, annyira magával ragadott az, amit olvastam. A képszerű leírásokat szinte magam előtt láttam, egy zarándoklatnak sétának élő részese lettem. A szereplők csodálatos svéd emberek, a maguk őszinte lelki tisztaságukkal és önzetlen jóságukkal. Olyan sokat megtudtam róluk, külső és belső tulajdonságaikról, hogy akár barátaimmá is fogadnám őket! Ingmarsson Ingmar család tagjai a vállukon hordják a falu múltját és jelenét.
Olvassátok el, nem bánjátok meg!

Fülszöveg:

E regény a vidéki papság és a képmutató erkölcsösség szatírája, amely egy látszólag álmos portugál kisváros közéletének bemutatásával egy egész vidéki polgárság szatírájává bővül. Mert Leira, a kisváros valójában a romlottság televénye.

90 oldalba sűrített dráma. Egy csúf és esetlen, a könyvek álomvilágában élő Szonyecskáról, akihez megérkezik a sohasem várt herceg.

Portnoy-kór egy kórkép. Szexuális eltévelyedés, deviáns magatartás összefoglaló neve, amit a regény megjelenése után Alexander Portnoy után neveznek el. 33 éves főhősünk egy pszichoanalitikus ágyán fekszik és mesél. Próbálják megfejteni az okot, hogy milyen események, családi háttér vezetett ehhez a betegséghez.

Főhősünk névtelen. Kristianiában (Osló régi elnevezése) lakik, annak különböző negyedeiben. Ideje az 1800-as évek vége. Amikor elkezdi hősünk az önéletrajz jellegű naplóját írni, már egy lesüllyedt, napról napra élő szépreményű újságíró, aki hisz saját küldetésében és a visszautasítások ellenére életének legfontosabb vállalkozásának tartja.

Nem értek egyet az erőszakos hittérítéssel, ezért ezt a könyvet igazi kívülállóként olvastam.
Nagyon szépek benne a tájleírások, csak érintőlegesek a japán szereplők, a legmarkánsabb a misszionárius Rodrigues.

A kivérzett Anglia trónjára II. Károly kerül. Élete, életmódja meghatározza az egész léhűtő udvari társaság erkölcs (erkölcstelen) rendjét. (Fejétől bűzlik a hal.)
Ebben az önmagából kifordult világban próbál szerencsét Amber, aki bár nemesi származású, egy vidéki családnál nő fel.

A temetések során általában elhangzik: Nyugodjon békében! A főhős Eddie lelki békéjét csak úgy találhatja meg, ha a mennyországban végigjár 5 stációt, meghallgatja a tanításokat és megtanul megbocsátani másnak és önmagának is. Az öt helyszín és az öt ember, akik ezen az úton végigvezetik bebizonyítják neki, hogy az életében mindennek oka volt és az ő halála is kihat majd másokra.
Meg kellene próbálnunk ezeket a tanításokat még az életünkben elfogadni, megtartani.

Rövid leszek. Ma piszkosul rossz hangulatom van. Próbálok még inkább a könyvekre koncentrálni, hogy ne is gondolkodjak. A moly.hu-n is volt egy félreérthető "beszólás", amit a szmájlok ellenére magamra vettem. Lehet, hogy erről a portálról is távoznom kell..., már a virtuális közösséget is nehezen viselem?!

Bocsánat, de sz@r az egész, úgy ahogy van! Egyik nap mint a másik és semmi, de semmi kilátás, javulás, változás. Maximális kiszolgáltatottság. Ennyi az egész életem. Hol a vége?

Holnap lesz 5 hónapja (MÁR!), hogy elment az Édesanyám. Kint voltam reggel a lányommal temetőben (megúszva a pokoli hőséget). Vittünk szép virágot, rendet raktunk a sír körül és mécsest gyújtottunk. Beszélgettünk Vele, mintha köztünk lenne és bénán álltunk, mert vártuk a választ. Vártuk olyan kérdésekre, amelyekre már soha nem tud válaszolni senki. Magával vitte a sírba. Végül az nyugtatott meg egy kicsit bennünket, hogy a Komfortos mennyország című könyv végére gondoltunk (elolvastattam a lányommal is)  és integettünk Neki a felhőkön keresztül.

Hány olyan tinédzser van, aki a felnőtté válás lelki folyamatait nehezen tudja elviselni? Mennyi olyan tinédzser van, akit sokan irigyelnek, mert jól él és nem veszik észre rajta a segélykiáltást? Emma egy ilyen tinédzser. Apjával nem beszél, mert "nincs rá ideje", anyjával üres felszínes a kapcsolatuk. Üvöltve kiáltaná szét a világban azt a lelki fájdalmat, ami belülről emészti, de csak süket fülekre talál.

Nehéz a fülszöveg után bármit is írni róla. Külön érdekessége, hogy a szerző két befejezést is ír: az olvasó választhat. Tetszett, de csak egyszeri olvasásra.

Fülszöveg:

Amélie Nothomb a legifjabb francia írónemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Bár alig múlt harmincéves, a rangos Albin Michel kiadónál, ahol már-már háziszerzőnek számít, eddig 9 könyve jelent meg: 8 regénye és egy színműve. Első regényét, a magyarra is lefordított A gyilkos higiéniájá-t 25 éves korában, 1992-ben publikálta és visszhangos sikert aratott vele. Azóta jóformán minden évben kiadják egy-egy művét.

Privátban kaptam kérdést, hogy most már csak könyvekről fogok írni, magamról nem.

Egyelőre biztos, hogy nem. Számomra a könyv most ópium, ami kizárja, elzárja előlem a külvilágot, nem kell foglalkoznom mással, csak hogy mit olvassak és, hogy melyik szereplővel azonosuljak. Másként nem bírnám ki a fájdalmat, ami még közel 5 hónap után is szétmarja a lelkem.

A bizalmatlanság, az alaptalan féltékenység megöl minden kapcsolatot. Pedig nem sokra vágyott az egyszerű három gyerekes asszony, mert mi kell egy nőnek a boldogsághoz? apró figyelmességek, kedves szavak, boldog, önfeledt séták, ahol érezheti, hogy büszkék rá.

A főszereplő Grenouille -el szemben nem lehet senki közömbös. Az az eltökéltség, amivel a számára legfontosabb illatot akarja elkészíteni egy karakteres főhőssé emeli őt. Számára Parfüm az egész világ! Számomra egyértelműen nem a gyilkosságokon volt a hangsúly.
A befejezés kifejezetten tetszett, amikor rádöbben, hogy a elért nagy cél sem váltja ki belőle, azt amire egész életében vágyott – a Parfüm segítségével vet véget szenvedésének.

Temetési menettel találkozunk legelőször és a könyv legvégén, ami egy keretet ad a műnek. A címbeli sötétség éppúgy vonatkozik a halálra, mint a szeretetre képtelen, értelmetlenül széthulló családi élet fojtogató sötétségére, mint várakozás a halálra, ahogy azt a mottó sejteti. Ami közötte történik az családlélektani, társadalomlélektani oknyomozás feltárása: mi az, ami egy huszonéves lányt az öngyilkosságba kerget.

„Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet” (Zsolt, 51:3)
Egy vallásos ember számára a halál nem jelent félelmet, a hite átsegíti azon az időszakon, amely alatt a teste és a lelke szép lassan külön válik.

Erika, Laura és Molly három testvér, akik különböző anyáktól születtek és Isak az apa személye kapcsolja össze őket. Na és a nyár, amit mindannyian Hammerső szigetén töltenek. A regény felépítése egy szép lánchoz hasonlít a legjobban. A láncszemek a múltból és a jelenből, a lányok életéből kerülnek ki és a gondolat, – emlékfoszlányok egymásba kapcsolódva alkotják a láncot. a láncon a kapocs Ragnar személye, aki az áldott gyermek. Hogy miért áldott és miért nem üldözött vagy átkozott, arra nekem a fiú karaktere, viselkedése a magyarázat a többi fiatallal szemben. Persze erről (is) lehet vitatkozni, de nekem ezt sugallja. Nagyon tetszettek a leírások, a történetvezetés, a lányok személyisége és a könyv felépítése. Egy szóval ötös a javából és kedvenccé avanzsált!

Vakság – Megvilágosodás – Minden egyes név nálam a siker hármas. José úr személye kafkai világot idéz, a bürokrácia rögös útvesztőit, ahol segédfogalmazóként dolgozik, az élet és a halál jegyzője. Egyesek szerint e regény több megközelítésben is értelmezhető: – kalandregény, amelyben José úr, kalandos és mulatságos eseményeket átélve megváltozik; – klasszikus detektívregény, amelyben ügyes megoldással egyetlen szereplő egyesíti magában a detektív és a bűnöző sajátosságait; – lovagi szerelmes regény, amelyben a szerelmesek nem találkoznak egymással, és nem teljesedik be szerelmük; filozófiai regény, amely az emberi létezésről szól a nevekből, az önazonosságból, a magányosságból, a másikról való gondolkodásból, az időből az élet céljából, az igazságból és a hazugságból kiindulva.

Margaret Atwood: Fellélegzés című könyvének jelentős része önéletrajzi regénynek is felfogható. Atwood is a világtól elzártan nevelkedett az észak-quebec-i erdőkben. Élete részévé vált a környezet megértése, védelme és szeretete.