Lagerlöf csodálatos mesemondĂł. A Jeruzsálem cĂmű regĂ©nyĂ©ben sem tesz mást, mint egy valĂłs esemĂ©nyre Ă©pĂĽlĹ‘ mesĂ©t szĹ‘, amit könyv alakjában átnyĂşjt nekĂĽnk. A könyv elsĹ‘ rĂ©szĂ©ben bemutatja az egyszerű svĂ©d parasztok Ă©letĂ©t, majd a második rĂ©szben (saját látogatása, szemĂ©lyes tapasztalatai alapján) bemutatja a missziĂłbeli Ă©letet. Miközben olvastam a könyvet megszűnt körĂĽlöttem a kĂĽlvilág, annyira magával ragadott az, amit olvastam. A kĂ©pszerű leĂrásokat szinte magam elĹ‘tt láttam, egy zarándoklatnak sĂ©tának Ă©lĹ‘ rĂ©szese lettem. A szereplĹ‘k csodálatos svĂ©d emberek, a maguk Ĺ‘szinte lelki tisztaságukkal Ă©s önzetlen jĂłságukkal. Olyan sokat megtudtam rĂłluk, kĂĽlsĹ‘ Ă©s belsĹ‘ tulajdonságaikrĂłl, hogy akár barátaimmá is fogadnám Ĺ‘ket! Ingmarsson Ingmar család tagjai a vállukon hordják a falu mĂşltját Ă©s jelenĂ©t.
Olvassátok el, nem bánjátok meg!
Fülszöveg:
A 19. század vĂ©gĂ©n egy misztikus látogatĂł hatására vallási megĂşjhodás indult meg egy dalarnai svĂ©d faluban, s az egĂ©sz közössĂ©g arra az elhatározásra jutott, hogy javait pĂ©nzzĂ© tĂ©ve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svĂ©d parasztokat, s kĂ©t Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb meg is jelent a vallásos Ă©lmĂ©nyekrĹ‘l, emberszeretetrĹ‘l, a svĂ©d parasztok Ă©letĂ©rĹ‘l egyszerre valĂłsághűen Ă©s meseszerűen tudĂłsĂtĂł regĂ©ny, a svĂ©d irodalom egyik Ă©kköve.
Selma Lagerlöf, aki Strindberg mellett a legnagyobb világirodalmi hatásĂş alkotĂłja a svĂ©d irodalomnak, nem csak az elsĹ‘ nĹ‘i irodalmi Nobel-dĂjaskĂ©nt, hanem a SvĂ©d AkadĂ©mia elsĹ‘ nĹ‘i tagjakĂ©nt is tartja számon az irodalomtörtĂ©net. A Jeruzsálem mellett olyan remekművekkel vĂvta ki magának a világhĂrt, mint a Gösta Berling törtĂ©nete Ă©s Nils Holgersson csodálatos utazása SvĂ©dországon át.