Könyvtárban voltam a mĂşlt hĂ©ten. A polcok között nĂ©zelĹ‘dtem - ez az utolsĂł emlĂ©kem, majd az Uzsoki utcai kĂłrház neurolĂłgiai osztályán tĂ©rtem magamhoz. Semmire nem emlĂ©keztem, hogy Ă©s miĂ©rt vagyok ott ahol vagyok. Azután elĹ‘kerĂĽlt a…

Ăśnnepekre eljöhettem haza. Sivár a lelkem Ă©s kiĂ©gett az agyam, mintha nem is lĂ©teznĂ©k, csak Ăşgy "lennĂ©k".  MĂ©gis muszáj volt menni, mert a halálvágyam már megint az egekbe szökött, az önkontroll pedig a bĂ©ka segge alatt "honolt". Sokat…

Pocsékul vagyok. Kórházba kell mennem, de előtte valahogy meg kell szerveznem az itthoni dolgokat. Remélem hétvégeken eljöhetek haza.