“… a legbiztosabb határvonal az emberek között nem az ostobák Ă©s az okosak között hĂşzĂłdik, hanem az okosak ls a mĂ©g okosabban között, az ostobákkal azt teszĂĽnk, amit akarunk, az okosakat Ăşgy szereljĂĽk le, hogy a szolgálatunkba állĂtjuk, a tĂşlságosan okosak viszont, mĂ©g ha velĂĽnk vannak is, vĂ©gtelenĂĽl veszĂ©lyesek, bár errĹ‘l nem tehetnek, Ă©s a legkĂĽlönösebb az, hogy minden cselekedetĂĽkkel arra figyelmeztetnek bennĂĽnket, hogy legyĂĽnk Ăłvatosak velĂĽk,…” (217)
“…Nincsenek rendőrök a városban, főfelügyelő úr, kivonták őket, amikor az ostromállapotot kihirdették, mondta a felügyelő, Most már értem, csodálkoztam is, hogy milyen nagy nyugalom uralkodik mindenfelé.” (250)
“Azon is elgondolkodtam, mennyi ideig fog tartani, amĂg megkapom a válaszokat, amelyekre várok, Már elĹ‘re tudja, milyen válaszokat vár, vagy azt várja, hogy a kĂ©rdĂ©seire választ kapjon, kĂ©rdezte az orvos, Ă©s hozzátette, Mert a kettĹ‘ nem ugyanaz, …” (261)
“Az, hogy valaki nem vakult meg, nem volt Ă©s nem is lehetett bűntett, bár ezzel most arra kĂ©nyszerĂt, hogy kimondjam, ön, asszonyom, Ă©ppen azĂ©rt követett el egy bűntettet, mert nem volt vak, Bűntettet, Gyilkosságot. (…)
Nem vagyok gyilkos, Megölt egy embert, Az nem ember volt, fĹ‘felĂĽgyelĹ‘ Ăşr, hanem egy fĂ©reg. A fĹ‘felĂĽgyelĹ‘ megint leĂrt valamit, Ă©s odafordult az orvoshoz, Ă–n, uram, hol volt, amĂg a felesĂ©ge a fĂ©reg megölĂ©sĂ©vel volt elfoglalva, …” (263)
“Ön, asszonyom, megĹ‘rizte a látását, miközben mindenki más vak volt, Ă©s mind ez idáig nem volt kĂ©pes vagy nem akarta megmagyarázni, hogy miĂ©rt, És ezĂ©rt most azzal vádolnak, hogy összeeskĂĽvĂ©st szervezek a világdemokrácia ellen, Ezt prĂłbálom kiderĂteni, …” (267)
“Nem, fĹ‘felĂĽgyelĹ‘ Ăşr, most már tudom, hogy egy szem jobban lát, mint kettĹ‘, mert nincs segĂtsĂ©ge, ezĂ©rt mindent magának kell csinálnia, Talán ezĂ©rt mondják, hogy vakok között fĂ©lszemű a király, …” (274)
“Mi törtĂ©nik, ha nem találunk bűnössĂ©gre utalĂł bozpnyĂtĂ©kokat, Ugyanaz, ami akkor törtĂ©nne, ha nem találnánk ártatlanságra utalĂł bizonyĂtĂ©kokat, Ezt hogy Ă©rtsem, albatrosz, Vannak esetek, amikor az ĂtĂ©let már a bűntett elĹ‘tt elkĂ©szĂĽl, …” (279)
“… ha egy vádlottról azt mondjuk,ártatlan, az azt jelenti, hogy kudarcot vallptt a nyomozás, Igen, ha a nyomozásnak az volt a célja, hogy egy ártatlanból bűnöst csináljon, …” (311)
“… azok olyan idĹ‘k voltak, amikor, aki csak tudott, menekĂĽlt, megrabolta a másikat, nehogy az rabolja meg Ĺ‘t, ĂĽtötte-verte a másikat, nehogy az ĂĽsse-verje Ĺ‘t, mert ahogy a vakok törvĂ©nye tanĂtja, mindig az a legfĹ‘bb ellensĂ©ged, akihez a legközelebb vagy.” (315)
“És hogy milyen a sors. Ez a nő, aki négy évvel ezelőtt egyedi esetként fontos szerepet játszhatott volna tudományos életünkben, és ilyenképpen a szemgyógyászat klinikai történetében kimagasló helyet foglalhatott volna el, most hazája és a nép ellenségeként jelenik meg a közvélemény előtt. Csak annyit mondhatunk, jobb lett volna, ha ő is megvakul.” (331)