Ünnepekre eljöhettem haza. Sivár a lelkem és kiégett az agyam, mintha nem is léteznék, csak úgy "lennék". Mégis muszáj volt menni, mert a halálvágyam már megint az egekbe szökött, az önkontroll pedig a béka segge alatt "honolt".
Sokat olvastam és aludtam. Ezt kellene tenni itthon is, de nem lehet, mert piros betűs ünnepek jönnek az elvárásokkal együtt... Ez a legnehezebb ünnep. Semmi mást nem akarok csak túlélni!
Túlélni, de minek, amikor minden porcikámmal arra vágyom, hogy vége legyen már!
