Ăllok a tĂĽkör elĹ‘tt Ă©s kĂ©rdezem az arctĂłl: Ki vagy te?
Keresem a választ. Mit látok? Valóságot? Nem tudom. Mi a valóság? A most pillanatának érzése. Mit látok? Egy tükörképet.
Hogyan látnak mások? Egy tükörképet. A saját értékrendjük és érzékviláguk szerinti képet.
Ezek szerint a tükör hazudik. Mindenkinek mást mond.
TĂĽkrök állnak egymással szemben: Ĺ‘ akkor lesz valaki, ha Ă©n Ă©szlelem; Ă©n akkor válok valakivĂ©, ha Ĺ‘ megerĹ‘sĂt ebben.
A semmiből válunk valakivé? A senkik teremtenek meg minket?
Ki vagyok? Kik vagyunk?