Számtalan dologrĂłl szeretnĂ©k Ărni, de ami most a gĂ©phez ĂĽltetett az egy televĂziĂłs riportműsor Ă©s egy szĂłrĂłlap volt. MindkettĹ‘ben az elektrokonvulzĂv kezelĂ©srĹ‘l (közkeletű nevĂ©n elektrosokk) van, volt szĂł.
Nem szeretnĂ©k olyan szakmai vitákat felidĂ©zni a kĂ©rdĂ©sben, nem tisztem Ă©s mĂ©g a hivatásukat igazán Ă©rtĹ‘k között sincs a kĂ©rdĂ©sben egyetĂ©rtĂ©s. Ami engem felháborĂt Ă©s Ărásra kĂ©nyszerĂt, hogy a hĂ©tköznapi, egyszerű embert fĂ©lrevezetĹ‘ - fĹ‘kĂ©nt kĂ©pi - informáciĂłval árasztják el.
Az elmĂşlt napokban a Keresztmetszet cĂmű adásban egy idĹ‘s asszonnyal kĂ©szĂtettek riportot, akit akarata ellenĂ©re pszichiátriai kezelĂ©s alá vontak Ă©s a kezelĂ©se során az elektrosokk terápiát is alkalmaztak. A kĂ©nyszerkezelĂ©se miatt kártĂ©rĂtĂ©si pert indult.
TermĂ©szetesen elfogadhatatlan minden olyan cselekedet, amivel az emberi, a beteg jogokat sĂ©rtik. Nem találom viszont korrektnek, hogy 2009-ben az elektrokonvulzĂv-kezelĂ©st 70-80 Ă©vvel ezelĹ‘tti kĂ©pekkel illusztrálják.
A féligazság nem igazság. Azon képekhez, amelyet a szerkesztőség felhasznált magyarázatként el kellett volna mondani legalább ennyit:
Az elektrosokk-terápia (hivatalos nevĂ©n elektrokonvulzĂv kezelĂ©s) egy gyĂłgyászati beavatkozás a pszichiátriában. Az 1930-as Ă©vekben, egy rĂłmai elmegyĂłgyintĂ©zetben Dr. Ugo Cerletti kĂsĂ©rletezett a mĂłdszerrel páciensein. A mai napig használják, habár manapság csak nagyon indokolt esetben vetik be az elmebetegeken.
Sokan vitatják az elektrosokk pozitĂv hatását. A huszadik század hatvanas, hetvenes Ă©veiben mĂ©g altatás, Ă©s izomlazĂtĂł injekciĂłk nĂ©lkĂĽl zajlott le a „terápia”, amit több egysĂ©ggel, Ă©s több másodpercen keresztĂĽl is megismĂ©teltek. Ma már lĂ©tezik mind az altatás, mind az injekciĂł, de az elektrosokkot csak a betegek beleegyezĂ©sĂ©vel használhatják.
A kezelĂ©s lĂ©nyege a következĹ‘: a beteget vĂ©gtagjait szĂjakkal biztosĂtják, Ă©s halántĂ©kára vezetĹ‘folyadĂ©kot kennek. ElektrĂłdát kapcsolnak a fejĂ©re, Ă©s 120 voltnyi áramot vezetnek az agyába 1 másodpercig. Az Ăgy keletkezett mestersĂ©ges görcsrohamokkal, epileptikus sokkokkal bĂ©nĂtják az agyat. A kezelĂ©s vĂ©gĂ©n általában oxigĂ©nnel tĂ©rĂtik magukhoz a kezelteket. RĂ©gen a sokk erĹ‘ssĂ©ge elĂ©rhette az akár 480 voltot is, a páciens pedig csupán egy plasztikvĂ©dĹ‘t kapott a kĂ©t foga közĂ©, hogy a nyelvĂ©t le ne harapja az Ăłriási dĂłzis közben. Több mint valĂłszĂnű, hogy a kezelĂ©s következtĂ©ben halál nem következhet be, de az utĂłhatások elkerĂĽlhetetlenek; többek között emlĂ©kezetkiesĂ©s, beszĂ©dzavarok Ă©s rohamok. Ezeket azonban ma már antipszichotikus gyĂłgyszerekkel csillapĂtani lehet.
AttĂłl terápia, hogy a kezelĂ©st többször is megismĂ©tlik, kĂĽlönbözĹ‘ idĹ‘pontokban – a beteg állapotátĂłl fĂĽggĹ‘en. Az elektrosokk terápia vĂ©gĂ©n a beteg várhatĂłan jobb állapotba kerĂĽl. AttĂłl fĂĽggyetlenĂĽl, amilyen morbid maga a kifejezĂ©s, hogy elektrosokk – Ă©s ahogyan a mĂ©dia az emberi agy teljes megsemmisĂtĂ©sĂ©vel titulálja a kezelĂ©st, az elektrokonvulzĂv terápia minden bizonnyal az egyik leghatásosabb pszichiátriai beavatkozás – az orvosok szerint.
A kezelĂ©s használatára nagyon szigorĂş szabályok vonatkoznak. Ăltalában csak akkor vetik be, ha már minden más mĂłdszer kudarcot vallott. Nem csupán a páciens beleegyezĂ©sĂ©re van szĂĽksĂ©g, hanem (Magyarországon) egy másik pszichiátria szakorvosának jĂłváhagyására is.
A fenti kitételekkel a terápiát számos esetben kiváló eredménnyel használják olyan mély depresszióban szenvedőknél, akik a hagyományos gyógyszeres kezelésre nem reagálnak.
- Benedek István Aranyketrec cĂmű önĂ©letrajzi regĂ©nyĂ©ben emlĂ©kezik egy vidĂ©ki elmegyĂłgyintĂ©zetben vĂ©gzett idegorvosi munkájárĂłl. LeĂrja, hogy itt is altatás nĂ©lkĂĽl vĂ©geztĂ©k az elektrosokkot, Ă©s Ĺ‘ vezette be (Magyarországon egyike volt az elsĹ‘knek), hogy altatást alkalmazzanak. (WikipĂ©dia)
Egy "nemzetközi szervezet" (errĹ‘l kĂ©sĹ‘bb) ismĂ©t erĹ‘re kapott, internetes oldalain agitáciĂłt folytat a pszichiáterek ellen, az egĂ©sz tudományt csalásnak nevezi, Ă©s ha ez mĂ©g nem lenne elĂ©g, a pszichiátria mint halálipar cĂmmel DVD-t is lehet rendelni tĹ‘lĂĽk. hatalmas pĂ©nzekĂ©rt szĂnes szĂłrĂłlapokat kĂ©szĂtenek Ă©s az Ă©j sötĂ©tjĂ©ben ellepik vele a várost, a postaládákat, szĂ©lvĂ©dĹ‘ket.
A témáról (tudniillik: pszichiátria, lelki egészség, mentális betegségek) körülbelül ennyit tudhat meg egy átlagos ember, aki nem érintett és nem olvas a kérdéskörben egy kis szakirodalmat. Szomorú! Ezek után nem csoda, hogy ilyen erős a társadalmi stigmatizáció, diszkrimináció a pszichiátria betegekkel szemben.
Szorosan a tĂ©mánál maradva: ha tájĂ©koztatunk tegyĂĽk azt a valĂłs kĂ©pekkel Ă©s informáciĂłkkal, a mĂşlt mellett mutassuk meg a jelent is. A kettĹ‘ egymást kiegĂ©szĂtve adhat valamifĂ©le reális kĂ©pet a pszichiátria mai kezelĂ©seirĹ‘l.
Saját magam is átestem egy ilyen kezelĂ©sen, szĂłval nem a vakvilágba beszĂ©lek! Ez a riport ebben a formában erĹ‘s csĂşsztatásokat tartalmaz Ă©s olyan erĹ‘k alá "adja a lovat", amelyek kĂ©retlenĂĽl is ott vannak az utcákon, a szĂłrĂłlapokon Ă©s kemĂ©nyen működik az agymosás! Azok az emberek, akik segĂtsĂ©gre szorulnának nem a megfelelĹ‘ helyre fognak eljutni.
Veszélyes! Nagyon veszélyes!